Férgek idegrendszere, Gyűrűsférgek – Wikipédia
Tartalom
Kevéssertéjűek osztálya Nadályok osztálya A kevéssertéjű gyűrűsférgek leginkább a talaj és édesvizek lakói. Az ő ismérveikkel a földigiliszta példáján ismerkedünk.
Férgek törzsei
A földigiliszta föld alatti alagutakban él, amit magának készít. Elhalt szerves maradványokkla táplálkozik. Tápláléka elkorhadt, elrothadt növényi részekkel kevert szervesanyag-tartalmú föld, növényi maradékok, néha kis, elhullott állatok.
Ha a talajban nem talál táplálékot, feljön a felszínre és ott keres olyan - többnyire növényi - részeket, amiket a járataiba behúzva el tud rothasztani és utána meg tud enni, emészteni.
Brehm: Az állatok világa / Általános jellemzés
A giliszta a megemészthetetlen földet kis csomókban üríti ki testéből. A földigiliszta férgek idegrendszere hosszúkás henger alakú, ami számos szelvényre tagolódik.
Testének elülső fele vastagabb, kerekebb, a hátsó - véknyabb. Szine barnás-vöröses.
MÁSODIK ALTÖRZS: Sokszelvényűek vagy közönséges gyűrűsférgek (Polymera seu Annelida)
A Nereistől eltérően a feji testtáj fejletlen, nincsenek oldalsó kinövései paropódiumai. Sertéik apró szőröcskéik vannak, négy pár minden szelvényen, és hozzátapadnak az oldalához hátra felé mutató irányban.
Megtapogathatjuk a sertéket, ha végigsimitjuk a földigiliszta testét hátulról előre A sertéknek köszönhetően a féreg megkapaszkodik a talajban és nagyon nehéz őt onnan kihúzni.
A test elülső végéhez közelebb jól kivehető egy világosabb rész - a férgek idegrendszere.
Nyelőcsőférgesség - csak egyszerűen
A nyerget alkotó szelvények a szaporodásban játszanak szerepet. Kültakaró A férgek idegrendszere kívülről egyrétegű hám borítja, mely sejtjei között nagyszámú mirigysejtet találunk. Különösen sok mirigysejt van a nyereg tájékán. A mirigysejtek által kiválasztott nyálka nedvesen tartja és síkosítja férgek idegrendszere kültakarót.
Gyűrűsférgek törzse
Ez segíti a talajban való férgek idegrendszere és megvédi a sérülésektől. Támasztás és mozgás A bőrt alkotó hámsejtek alatt akárcsak a Nereisnél a földigilisztánál is két izomréteget találunk. A bőrizomtömlővel történő mozgás igen érdekes. Az állat testének egyik szakasza először megnyúlik, majd sertéivel megkapaszkodik a talajban. Ezt követően a gyűrűk összehúzódnak, és maguk után vonják a következő testszakasz megnyúlt gyűrűit. Ez a megnyúlás és összehúzódás szakaszokban hullámzik végig az állat testén, így halad vele előre vagy hátra.
Az ilyen mozgástféregmozgásnak nevezzük. A bőrizomtömlő férgek idegrendszere található a testüreg, amit a belső hám válaszfalakkal tagol szelvényekre.
Gyűrűsférgek keringése
A testüreg végzi a test megtámasztását. Az enzimek hatására a táplálék véglegesem megemésztődik és felszívódik a bélfalon át a vérbe. A háti véredényben a vér előre, míg a hasiban hátrafelé áramlik. Egyes véredények falizmai összehúzódnak és így keringtetik a vért.
férgek idegrendszere
A gyürűsférgek vére lehet színtelen vagy festékanyagoknak köszönhetően zöld és kék. A vér szállítja a tápanyagokat és a gázokat oxigént, szén-dioxidot.
A vér egyúttal részt vesz az anyagcsere-termékek eltávolításában. Légzőrendszer A gyűrüsférgeknek nincs kialakult légzőrendszerük. A földigilisztánál a gázcsere a férgek idegrendszere át történik.
Account Options
Úgy tartják, hogy azért jönnek fel eső után a felszínre, mert a föld alatti járataik megtelnek vízzel és nem tudnak megfelelően lélegezni. Kiválasztószerv- rendszer Férgek idegrendszere gyürűsférgek kiválasztórendszere speciális szervekből, úgynevezett metanefridiumokból áll.
A férgek idegrendszere valamennyi szelvényben megtalálható páros kiválasztócsövecskék. A férgek idegrendszere tölcsérszerüen kiszélesedő, csillós végükkel az egyik szelvénybe, másik végükkel a külvilágba nyílnak, de már a következő szelvényből. A gyürűsférgek idegrendszere egy pár garat fölötti idegdúcból és azt a hasdúclánccal összekötő két idegtörzsből áll, amelyek körülölelik a garatot. A hasdúclánc két párhuzamosan futó, egymással helyenként összeolvadó idegtörzsből áll.
Elakadtál? Ők segítenek!
Ezeken az idegtörzseken minden szelvényben egymással nagyrészt összeolvadt gócok dúcok találhatók. A garat fölötti idegdúcok, a garat körüli idegtörzsek és a hasdúclánc képezi a központi idegrendszert, amelytől a férgek szerveihez és szöveteihez számos ideg fut le.
Az utóbbiak képezik a környéki vagy perifériás idegrendszert. A soksertéjűektől eltérően a kevéssertéjű gyűrűsférgek érzékszervei nem fejlettek. A testtakaróban szétszórt érzősejteken kívül a gyűrűs férgeknek vannak tapintó szerveik — bajuszkáksörtékvegyi érzékszerveik szaglógödröcskéklátószervként pár fényérzékelő sejt szolgál, amik által férgek idegrendszere féreg csak a fényt és sötétséget tudja megkülönböztetni.
Ivarszervek és szaporodás A Kevéssertéjűek hermafroditák.
Az elülső testrész pár szelvényében hím ivarszerveket az ábrán sárgávalaz utánuk következőkben női ivarszerveket az ábrán feketével találunk. Az ilyen felépítés lehetetlenné teszi az önmegtermékenyítést, párosodniuk kell. Amikor a fejlődés befejeződik a burok megreped és előbújnak az apró földigiliszták.
