A kerekes féreg hosszanti metszete
Tartalom
Légzés Az anyagcsere oxidatív folyamatai miatt a sejtek állandó gázcserét bonyolítanak le a környezetükkel. Oxigént vesznek fel és szén-dioxidot adnak le.
Távcső férgek
A felvett oxigén segítségével égetik el a szőlőcukrot szén-dioxiddá és vízzé a glikolízis, a citrátciklus és az oxidatív foszforilálás során. Majdnem mindegyik állatfaj — beleértve az endoparazitákat is — oxigént vesz fel a környezetéből, és így nyeri az életfenntartásához, a szaporodáshoz szükséges energiát aerob anyagcsere.
A kerekes féreg hosszanti metszete a fonálférgek férgek gyógyszere az emberek megelőzésére kicsi tengerek mélyén élő csoportja az, amelyik állandóan oxigénmentes környezetben él és ezért erjedési folyamatok során jut energiához anaerob anyagcsere. Ezekből a közegekből veszik fel az állatok az oxigént különböző módon, különböző szervekkel, de lényegében mindig a diffúziós törvények alapján.
A gázcsere mértékét a légzési hányados respirációs kvóciens, rövidítve: RQ adja meg, ami a leadott szén-dioxid és felvett oxigén mennyiségének a hányadosa. A gázcsere első lépése a külső légzés, ami a közeg és a légzőszerv közötti gázcserét jelenti. Ez történhet a kültakarón keresztül, kitüremkedő kopoltyúval, betüremkedett tüdővel, trachearendszerrel, vagy az említett lehetőségek kombinációjával 4.
A külső légzés után a gázok szállítása a kerekes féreg hosszanti metszete a felhasználás helyére, a szövetekhez, ezeken belül a sejtekhez és a sejtorganellumokhoz.
Legegyszerűbben diffúzió útján valósul meg a szállítás, de történhet a kerekes féreg hosszanti metszete keringési szervrendszer segítségével a testfolyadék, illetve a vér által is. Rovaroknál direkt gázszállításról beszélnek, mert itt a trachearendszeren keresztül közvetlenül juthatnak a gázok a sejtekig.
A belső szalag helminták tünetei parazita pirulát vietnami néven sejtlégzés az oxigén felvételét jelenti a sejt citoplazmájába, illetve a keletkező szén-dioxid és egyéb gázok leadását a sejt környezetébe.
KEREKESFÉRGEK, CSILLÓSHASÚAK, ÖVESFÉRGECSKÉK ÉS BUZOGÁNYFEJŰEK
A: testfelszínen keresztül vízi állatok esetében, B: testfelszínen keresztül szárazföldi állatok esetében, C: tracheakopoltyúval, D: trachearendszerrel, E: kopoltyúval, F: tüdővel.
Meg kell jegyezni, hogy számos esetben egyidejűleg több szerv is funkcionálhat pl. A Paramecium spp. A laposférgeknek, fonálférgeknek, kerekesférgeknek, buzogányfejűeknek, számos gyűrűsféregnek többek között ezért nincs légzőszerve. Más esetekben a bőrlégzés igen jelentős annak ellenére, hogy az állatnak egyéb légzőszerve is van.
A gőtefajok Triturus spp. Kopoltyúlégzés A vízi állatok igen elterjedt légzőszerve a kopoltyú.
A kopoltyúk lehetnek lemezes, fonalas, lebenyes, nagy felületű szervek, de felépítésük és a kerekes féreg hosszanti metszete meglehetősen egységes. Két vékony laphámréteg légzőhám között találhatók a légzési gázokat szállító kis átmérőjű, vékony falú erek, bennük a gázcserében részt vevő folyadék.
Ha tracheacsövek hálózzák be a kopoltyút, akkor tracheakopoltyúról, ha vérerek, akkor vérkopoltyúról van szó. A kopoltyúk kiemelkedhetnek a test felszínéről rovarlárvák, ebihal vagy belső üregekben giardia vaccine humans elrejtve puhatestűek, rákok, halak. A gázcsere az ellenáram elve alapján történik. A szén-dioxidban dús vér vagy testfolyadék találkozik először a friss, oxigénnel telített vízzel, így igen nagyfokú, hatékony gázcsere lehetséges.
Trachearendszer A szárazföldi ízeltlábúak, elsősorban a rovarok tipikus légzőszervrendszere.
- Állattan | Digitális Tankönyvtár
- A lárva kerekférges fejlődése a gazdatestben
- Helminthotheca hieracioides
A keringési rendszertől teljesen elkülönül, így a két rendszer funkciói különválnak. A kültakaró betüremkedése során keletkezett, amit bizonyít, hogy a vedlés során az ízeltlábúak a trachearendszer egy a kerekes féreg hosszanti metszete is levetik.
Erőlködés
A trachearendszer elágazó csövek szövevénye 4. A csövek falát kívülről, a testüreg felől egyrétegű hám borítja, belülről pedig spirális lefutású kitinlécek taenidia merevítik és egyben nagyfokú rugalmasságot is adnak. A trachearendszer a test felületén található számos nyílással, légzőnyílással stigma kezdődik.
Ezek a tor és a potroh a kerekes féreg hosszanti metszete két oldalán találhatók, tehát szelvényenként egy pár figyelhető meg. Gyakran bonyolult, kitinszőrökből, lemezekből álló záróberendezés található itt, melyet izmok mozgatnak.
A légzőnyílásokból induló csövek a fejlettebb ízeltlábúak testében a hosszanti lefutású fő tracheatörzsekbe jutnak. A tracheatörzseket harántágak kötik össze, valamint kiöblösödések, léghólyagok is megjelennek, különösen a jól repülő rovaroknál. A tracheacsövek azután egyre kisebb átmérőjű csövecskékre oszlanak és gazdagon behálózzák az egész testet.
A csövecskék végén egy sajátos tracheavégsejt ül. Ezen át futnak a legfinomabb, vékony hajszálcsövek tracheolaemelyek más sejtek közé vagy a sejtekbe nyúlnak.
A kerekes féreg hosszanti metszete mindössze 0,1—0,5 μm. A bél és a nyálmirigy szöveteiben a traheolák nem hatolnak be a a kerekes féreg hosszanti metszete, hanem a sejt közötti térben végződnek.
A zsírsejtekbe és a végbél papilláinak sejtjeibe egy-egy csövecske hatol. Kimutatták, hogy az izomrostokban elágazó rendszerük látszik és a mitokondriumok közelében végződnek a tracheolák. Különleges a méhek és egyes lepkefajok azon teljesítménye, hogy a nyugalmi anyagcseréjüket szeresére képesek növelni anélkül, hogy szervezetben oxigénhiány lépne fel.
A: a csótány főbb tracheacsövei, B: légzőnyílás felépítése, C: tracheavégsejt, D: a tracheolák végződése az izomrostban. A trachearendszert, a csöveket hosszukban összenyomva a teljes belső térfogat csökken, a gázok egy része diphyllobothriasis kutatási módszerek külvilágba áramlik.
Ha visszaáll az eredeti helyzet, megnövekszik a teljes rendszer térfogata, nyomáscsökkenés lép fel benne és a friss levegő beáramlik.
Mivel a térfogatváltozás nem nagy, egyszerre kevés levegő cserélődik ki, a gázcsere csekély. Meg kell jegyezni, hogy a légzőmozgások pontos mechanizmusát ma még kevéssé ismerjük. Ez a módszer nem teszi lehetővé, hogy a tracheákon keresztül a sejtekhez gyorsan eljusson az oxigén.
A szén-dioxid eltávolítása csak részben történik a trachearendszeren keresztül. Jelentős szerepet játszik ebben a folyamatban a kültakaró is. Különösen sok szén-dioxid távozik a testből a szelvényeket összekötő vékony hártyákon interszegmentális hártyák keresztül.
Valószínűleg a lassú gázcsere az egyik oka annak, hogy a rovarok nem lehetnek túlságosan nagy testűek, mivel ekkor a test belsejében levő szervek nem kapnának megfelelő oxigénellátást.
Tüdőlégzés A gerincesek tüdeje az előbél kitüremkedése során jött létre, entodermális eredetű, ellentétben a trachearendszerrel vagy a kopoltyúval, amelyek az ektodermából képződnek. A szárazföldi gerincesek légzőkészüléke a felső légutakból orrnyílás, orrüreg, szájüreg, garat az alsó légutakból gége, légcső és a tüdőből áll.
Jellegzetes a tüdő felületének változása az evolúció folyamán.
Könyvtárak
A kétéltűek tüdeje vékony falú, kevéssé tagolt, nem nagy felületű szerv. A szervezet számára szükséges légcsere lebonyolítására az ilyen felépítésű tüdő önmagában nem elegendő, ezért annyira fontos a bőrlégzés és a száj nyálkahártyáján keresztül történő gázcsere szerepe. A hüllők, de kiváltképpen a madarak és az emlősök tüdejének belső felszíne egyre kiterjedtebbé és differenciálódottabbá válik.
Felülete megnő, mivel a kerekes féreg hosszanti metszete, lécek, csövek jönnek létre benne.
Tartalomjegyzék
A levegő a felső légutakon és a gégén keresztül jut a légcsőbe. A változatos hosszúságú légcső trachea először kettéágazik, majd fagyökérhez hasonlóan szétágazik egyre kisebb átmérőjű csövekre, a hörgőkre bronchi. Végül a kétéltűek, a hüllők és az emlősök esetében a légutak a tüdőhólyagocskákban alveoli végződnek 4. Így a tüdőbe áramló friss és a tüdőből kiáramló elhasznált levegő bizonyos mértékig keveredik egymással és a tüdőhólyagocskákban is marad valamennyi elhasznált levegő.
Mindez rontja a gázcsere hatásfokát. Agázcsere hatékonysága ezzel szemben a madarak tüdejében jóval nagyobb, mint a többi gerinces tüdejében.
Itt a tüdő állományát nagyrészt a para bronchiális egységek alkotják 4. Ezek rövid csövek, melyek falán kiöblösödések atria találhatók. A kiöblösödésekből indulnak ki a légkapillárisok canaliculi aeripherimelyek mindkét végükön nyitott csövek, a gázcsere színhelyei.
Mivel a légkapillárisok a harmadlagos és a másodlagos bronchusok útján a légzsákokba nyílnak, egy speciális áramlási rendszer segítségével belégzéskor és kilégzéskor is friss levegő áramlik rajtuk keresztül kettős légzés. A gázcserét a mellkas, a mellkasi a kerekes féreg hosszanti metszete, a hasizmok és — az emlősök esetében — a rekeszizom mozgása teszi lehetővé.
Ahol a mellkas hiányzik pl. A: a tüdő hosszmetszete, B: a léghólyagocskák, C: a léghólyagocskák metszete, D: a léghólyagocska falának finomszerkezete. A: belégzés, B: kilégzés.
Posts navigation
Ez azért van így, mert a gázcsere passzív módon bonyolódik, a diffúzió törvényeit követi. A gázcsere gyorsaságát a légzőfelület nagysága, a gázok parciális nyomáskülönbségei, a vérkeringés intenzitása és a légzőhám vastagsága szabja meg.
A nyomáskülönbség a légzőfelület két oldalán azáltal marad fenn, hogy a légzőhám külső felszínén a levegő vagy a víz, a belső felszínén pedig a testfolyadék vagy a vér ellentétes irányban áramlik ellenáram elve. Tehát a kicserélt gázok eltávoznak és az eredeti nyomáskülönbségek folyamatosan helyreállnak. A halak kopoltyúinak légzőhámja nagyjából 20 µm vastag. Az emlősök léghólyagjainak falában található légzőhám ennél vastagabb. A madaraké viszont csak 0,1 µm, ami segíti, hogy ezek az állatok alacsony parciális oxigénnyomású viszonyok között is például nagy magasságokban repülve ki tudják elégíteni a kerekes féreg hosszanti metszete szervezet oxigénszükségletét.
Ilyen körülmények között egy hasonló tömegű emlősállat már nem tudna mozogni.
