Eszközök férgek eltávolítására az emberi testből
Tartalom
Ha egy dolog van benne, és abban olyan dolgok vannak, mint amilyenek az egér belsõségei? Kés hieroglifa áll a ds és ?
A ds alapjelentése a kovakõ. Nincs benne semmi meglepõ, hogy vágtak vele, hiszen mint Diodorosz feljegyezte még a római korban is kovakõ pengéket használtak a balzsamozás során a test megnyitására.
Szívférgesség
A régészeti eszközök férgek eltávolítására az emberi testből között is ismert eszköz. Problémásabb a ?
Általában növény determinatívummal szokták írni, tehát minden valószínûség szerint egy meghatározott növény lehet, vagy növényekre jellemzõ tulajdonsággal rendelkezõ anyag.
Nem valószínû, hogy nád volt, mivel a nádkésre önálló szó, sw. A Smith sebészeti papirusz A sivatag színét, a gyulladt szemet, lázas arcot, vért is elõszeretettel írták le ezzel a szóval.
Féreg van a szememben!
A Berlini orvosi papirusz receptjében a talán epilepsziával azonosítható, démoni eredetûnek tartott nsj. A kés jel alapján valamely részét vágásra használták, mint például a magyar népmesékben annyit emlegetett vasfüvet. Ez azt is jelenti, hogy a kés hajlékonysága, alakjának változtathatósága fontos volt, szerepet játszhatott alkalmazásában. Ghalioungui curettanak értelmezte. Ezeken kívül még háromféle orvosi vágóeszköz neve maradt fenn: hp?. A hnw h.? Minthogy a szó más helyrõl nem ismert, olvasata eszközök férgek eltávolítására az emberi testből kérdéses.
A bõr jelzése elõtt található hieroglifa egyaránt lehet összesodrott fonalat ábrázoló determinatívum és a szó utolsó betûjét, a h.
Bélférgek, bélférgesség
Az utolsó két hieroglifától eltekintve írásképe megegyezik a hnw edényével 6. Mivel a szövegben egyértelmûen a ndr megragad, megfog szót használják funkciója megjelölésére, feltételezhetõ, hogy valamilyen fogóeszköz, amit talán bõrbõl vagy bõrlevélbõl készítettek: fogó, csipesz, hurok stb. Használata révén a már kibukkant kígyófej a kezelés kezelése közben nem húzódhat vissza, sõt inkább kifelé halad.
A szót Westendorf 18 a ? Kérdéses azonban, hogy annak egészére, hüvelyére, eszközök férgek eltávolítására az emberi testből vagy valamely más részére vonatkozik-e.
Úgy tûnik, hogy ugyanazt, vagy legalábbis hasonló feladatot lát el, csak a kovakõ használata közben.
Ha a népi gyógyászatban szerzett ismereteinkre gondolunk, még az sem lehetetlen, hogy ez az eszköz a feltekerés által ragadja meg a férget, amely a testben is úgy tekeredett fel dk.
Ebben az esetben a kétféle, különbözõ fogóeszköz alkalmazása azonban éppúgy tudatos lehetett, mint a vágóeszközöké. Ha tehát az utóbbi esetben a termést alkalmazták, ott nagy a valószínûsége, hogy az egyszerû botocska feladatát látja el, bár a szentjánoskenyérfa termésének szétnyitott hüvelye elképzelhetõ akár fogó, vagy csipesz formában is nem úgy a koloquintusé, ami a cucurbitaceae családba tartozik, ti.
Több gazdaszervezeten is keresztülmennek
Kérdéses, hogyan ragadták meg a mûtét kezdetén a hnw h.? Ha igaz az a feltételezés, hogy a ?
A rituális életre vonatkozó ismereteink alapján ez kovakõ pengénél szintén feltételezhetõ. Az sem valószínû, hogy a szentjánoskenyérfa termését eszközök férgek eltávolítására az emberi testből páciensnél is alkalmazták volna.
Ezek az egyszerhasználatos eszközök 9 valamiféle sterilitást biztosítottak, legalábbis egyik betegrõl a másikra nem vittek át fertõzést. Az elfertõzõdés megelõzésében a lehetõ legkisebb vágott felület is szerepet játszhatott.
Gusztustalan meglepetés rejtőzött a frissen vásárolt halfilében
Ezek szerint a kezelés a korabeli körülmények között lehetõ legbiztonságosabban végzett sebészi beavatkozást írja le. Ennek ellenére biztos, hogy gyakran fordult elõ, hogy a féreg beleszakadt az emberbe, leggyakrabban a lábszárba, hiszen a petéket ott tudja a fonalféreg a legkönnyebben a vízbe bocsátani. A szakadás csaknem törvényszerûen cellulitist eredményez a migrációs csatornában, amelyhez például arthritis vagy synovitis is járulhatott. Ráadásul a féreg elhalt tagjai mentén akadálytalanul terjedhetnek más fertõzések is, amelyek önmagukban is végzetes következményekkel járhatnak, mint például tetanus, septicaemia, gangrena stb.
Előfordulása[ szerkesztés ] A szívférgesség a világ sok táján régóta ismert. Az első orvosilag igazolt eset ben történt, de a kutya nem itt fertőződött meg. A féreg terjedéséért feltételezések szerint a klímaváltozás okolható. Egyelőre elég kevés igazolt megbetegedés történt, de feltételezhető, hogy sok kutya úgy pusztult bele, hogy diagnózis nem történt.
Ehhez járul, hogy a féreg által károsított szövetekben is lehet gyulladás, amely krónikus tályogosodáshoz, ankylosishoz stb. Feltételezik, hogy ezek valamelyike történt például a Kr.
CT-vizsgálata során hasfalában elmeszesedett hím Dracunculus medinensis maradványaira bukkantak 4. Bár fertõzést az utóbbi kétszáz évben nem jegyeztek fel Egyiptomban 17a Nílus menti falvakban, forrásokban, nyitott kutakban a korábbi évszázadokban gyakori volt a fonalféreg jelenléte, amely még ban is mindennapos volt a szudáni Kordofánban 3.
Hasonló lehetett a helyzet a fáraók korában is, különösen ott, ahol lépcsõs lejáratú, nyitott kutakat használtak Mivel nemcsak Egyiptomban, de az egész ókori világban gyakorinak tûnik a dracunculiasis megléte, a féreg kitekerése nem tartozhatott a ritka mûtétek közé. Nyilvánvaló azonban a fenti leírásból is, hogy speciális eszközöket hiszen más forrásokban nem említik ezeket és komoly szakértelmet, gyakorlatot igényelt ennek a módszernek az alkalmazása, tehát minden valószínûség szerint szakemberek végezték csak.
Így könnyen összekapcsolódhatott az orvosi szakmával, ami, tekintve, hogy az antik gyakorlat is az egyiptomihoz hasonló volt, a jelvény kialakulását is elõsegíthette.