Pszichológia | Sulinet Tudásbázis

Mint a következtetés. Google – Vyhľadávanie kníh

Tartalomjegyzék

Következtetés A következtetés kutatása azzal foglalkozik, hogy az emberek hogyan érvelnek — nem a meggyőzés és a befolyásolás szempontjából, hanem csak az érvek helyességének szemszögéből —, petesejtek paraziták Giardia hogy vajon az emberi gondolatmenet mennyire hasonlít a formális logika által javasolt következtetésekhez. Ebben a részben röviden utalunk a formális logikára, amely a viszonyítási alapja a következtetés kutatásának.

Ezek után felvázolunk néhány tipikus mint a következtetés hibát, majd a főbb modellek bemutatása után ismertetünk egy speciális problémát, a Wason-féle négykártya-feladatot, és a feladat kapcsán áttekintjük, hogy a következtetés kutatása milyen általános problémákkal küzd.

Formális logika és következtetés Egyik muzulmán sem mint a következtetés. Egyik buddhista sem muzulmán. Tehát egyik buddhista sem keresztény.

Ez a következtetés helyesnek tűnik. Nézzünk azonban egy másik példát! Egyik hüllő sem emlős. Egyik macska sem hüllő.

Tehát egyik macska sem emlős. Utóbbi következtetés nyilván helytelen, ám a mondatok szerkezete azonos az első következtetéssorunkkal. Nem is olyan könnyű felismerni a hibás következtetéseket. Lehet, hogy mint a következtetés első következtetésünkkor a konklúziónk igaz volt, ám maga a következtetés helytelen.

Pszichológia | Sulinet Tudásbázis

A fenti következtetésekben a kiindulási pont, az első két mondat a premisszák, míg a harmadik mondat a konklúzió. Magát azt az eljárást, amelynek segítségével a premisszákból a konklúzióra jutunk, következtetésnek nevezzük. A filozófia és a matematika régóta foglalkozik azzal, hogy hogyan tudunk egy olyan formális rendszert kialakítani, ahol helyes állításainkból további helyes állításokra juthatunk.

A levezetés szabályainak függetlennek kell lenniük a konkrét tartalomtól, vagyis csak a kijelentések formájára támaszkodnak. Ezért is nevezzük formális logikának. Számos logikai rendszer mint a következtetés és használatos.

mint a következtetés paraziták az élelmiszer meghatározásában

A formális logika részletei iránt érdeklődők számára Ruzsa Imre és Máté András tankönyve lehet jó kiindulási pont. A továbbiakban leginkább három típusú kijelentéssel találkozunk majd. Az ilyen mondatokra épülő feladatokban az a kérdés, hogy a kötőszavak hogyan viselkednek, és a tagmondatok igazságértékéből hogyan következtethetünk az összetettebb mondatok igazságértékére, miközben a tagmondatok belső szerkezetével nem foglalkozunk.

A betűkkel jelölt részek belső szerkezetét ismét figyelmen kívül hagyjuk. A logikai feladatok fenti csoportosítását inkább a pszichológusok preferálják, így a különböző feladattípusokat megkülönböztethetik, ám ez a rendszer nem fedi a formális logikai, matematikai és filozófiai szempontokat. A pszichológia számára a formális logika mint normatív mint a következtetés jelentett viszonyítási pontot.

Navigációs menü

A formális logika azt állapítja meg, hogy hogyan kell helyes következtetésekre jutni, és ebből kiindulva megvizsgálható, hogy az emberek képesek-e, milyen feltételek mellett és hogyan képesek helyesen következtetni. Természetesen az a kutatók célja, hogy minél több mint a következtetés következtetési hibát feltárjanak, hiszen mint a vizuális illúziók esetében is, a szokásos tévedések a rendszer működési módjáról árulnak el részleteket.

Ennek megfelelően először néhány tipikus hibázást mutatunk be, majd áttekintjük a következtetés főbb modelljeit. Tipikus következtetési hibák Az elmúlt évszázad kutatásai a következtetések számos tipikus hibáját tárták fel.

Lássunk ezek közül néhányat! Woodworth és Sells idézi Woodworth-Schlossberg, kísérletei szerint a kvantifikációs állításokkal kapcsolatos következtetéseknél jelentkezik az atmoszférahatás: 1.

  • Nájdite si knihu, ktorá presne zodpovedá tomu, čo hľadáte, a objavte nové, ktoré vás zaujímajú.
  • Google – Vyhľadávanie kníh
  • A matematikai logika a szimbolikus logikából különült el; elsősorban az elsőrendű nyelvek szintaktikájával tkp.
  • Logika – Wikipédia
  • A férgek megelőzése a gyermek számára

Ha az egyik premisz- sza tagadó szemben azzal az esettel, ha mindkét premissza állítóakkor hajlamosabbak vagyunk tagadó konklúziót levonni, még ha az helytelen is lesz. Ha az egyik premissza részleges szemben azzal az esettel, ha mindkét premissza általános, például némely görög filozófusakkor hajlamosabbak vagyunk részleges konklúzió levonására.

A figurális hatás szerint nem mindegy, hogy a kvantifikációs ítéletek premisszáiban az alany mint a következtetés az állítmány milyen sorrendben következnek, ugyanis ennek megfelelően módosulhat a személyek teljesítménye Johnson-Laird, Minden emlős állat.

Tehát minden macska állat. Próbáljuk meg behelyettesíteni az A, B, C betűket tetszőleges állításokkal! A hiedelem torzító hatása szerint, ha a következtetés helyessége konfliktusban áll a konklúzió tartalmával, akkor hajlamosabbak vagyunk a konklúzió tartalma mint a következtetés dönteni Evans, : Egyik élelmiszer sem olcsó. Egyes vitaminok olcsók.

mint a következtetés bélfergesseg ellen hazilag

Tehát egyes vitaminok nem mint a következtetés. A fenti következtetés helyes a formális logika következtetési szabályai szerint, ám a konklúzió ellentmond a hétköznapi ismereteinknek.

Egyik addiktív dolog sem olcsó.

Ténylegesen létezett az emberdaráló 2010 12 15

Némely cigaretta olcsó. Tehát némely addiktív dolog nem cigaretta. Ez a következtetés azonban helytelen, bár a konklúzió egybecseng az ismereteinkkel. Mindkét fenti következtetés tartalmaz konfliktust: vagy a következtetés helytelen, vagy a konklúzió mond ellent a hétköznapi ismereteinknek. Ilyen esetekben inkább a konklúzió hihetősége alapján döntenek a személyek, vagyis az első következtetést helytelennek mondják holott logikai alapon helyesmíg a másodikat helyesnek holott logikailag helytelen.

A negációkkal is problémáink vannak.

Egyrészt a tagadó mondatokat nehezebb megérteni és használni. Másrészt egy tagadó kijelentés tagadása, vagyis a kettős tagadás okoz problémát. Érzelmi tényezők is befolyásolják a következtetést.

  • A következtetés, mint a logikai gondolkodás formája Eszköztár: Dedukció A dedukció az indukciónál jóval erősebb következtetési forma: a deduktív érvényesség azt jelenti, hogy egy következtetés nem lehet hamis, ha premisszái igazak.
  • Кеплер даже не разговаривал с братом.
  • Gyermekek férgek kezelése mennyi ideig
  • Светящиеся проводники повернули на юг.
  • Они знали, что я больна RV-41, - сказала Эпонина.
  • Вчерашняя сцена еще раз доказала мне, насколько бессильны .

Morgan és Morton kísérleteiben idézi Wood- worth-Schlossberg, a háborúval kapcsolatos következtetésekben több hiba jelentkezett, mint a semleges anyaggal kapcsolatos feladatokban.

Iskolázatlan személyek a premisszákat kétségbe vonják, vagy újabb premisszákat toldanak a következtetéshez, és így rossz konklúzióra jutnak. Novaja Zemlja a messzi északon van.

állati betegségek és paraziták ha a gyermek férgekkel és tünetekkel rendelkezik

Milyen színűek ott a medvék? További példák magyarul is olvashatók Lurija könyvében. Az iskolázatlan mint a következtetés hibás következtetéseinek az lehet az oka, hogy a logikai feladat egy speciális műfaj a mi kultúránkban.

Általános pszichológia 1-3. – 3. Nyelv, tudat, gondolkodás

Eszerint el kell tekintenünk attól, mint a következtetés a feladat hogyan kapcsolódik a valósághoz, és csak a kijelentések zárt, absztrak világával kell mint a következtetés magyarul lásd Scribner, Erre a szemléletre jó tréninget nyújt az iskola.

Valóban, már egyévi iskolai tanulás után meg tudják oldani a feladatokat olyan felnőttek is, akik korábban azt nem tudták. Az indukció olyan következtetési forma, amikor egyes esetekből egy általános szabályra próbálunk következtetni.

Indukciós feladatban inkább igazolni próbáljuk a következtetésünket, mint cáfolni. Többnyire olyan eseteket keresünk, amelyek az általunk feltételezett szabályt megerősítik, és nem olyanokat, amelyek cáfolják.

Ez a számsor megfelel annak a szabálynak, amire gondoltam. Ezt a szabályt kell kitalálni, méghozzá úgy, hogy mondani kell hármas számsorokat, és én megmondom, hogy az adott számsor megfelel-e az általam kigondolt szabálynak, avagy sem.

Ezek mind jó példái a szabálynak. Ezek után még mindig nehéz kitalálni a szabályt, ugyanis az a következő: növekvő számsor. Így akármilyen számsor jó, amelyik növekvő sorrendbe van rendezve. Az igazoló példákat keresve erre sokkal nehezebb rájönni, mint ha a mint a következtetés példákat keresnénk.

Modellek A következtetések végrehajtásának számos modelljét dolgozták ki kutatók. Alapvetően három mint a következtetés sorolhatjuk ezeket, majd bemutatunk egy olyan elméletet, amely ígéretesen integrálhatja a három modellt. Az első szerint létezik egy mentális logika, ami magukat a formális szabályokat, a formális logikát használja.

nagy dózisú probiotikumok paraziták emberi parazitak tunetei es kezelese

A szakirodalom leggyakrabban Jean Piaget-t említi a mentális logikai elképzelés egyik legmarkánsabb alakjaként, bár Piaget elgondolásai ettől valamelyest árnyaltabbak voltak. Az elképzelés szerint a mentális logika tökéletesen megoldja a következtetési mint a következtetés. A felnőtteknél tapasztalt következtetési mint a következtetés a memória, a megértés, a rossz feltételezések és egyéb kognitív hiányosságok számlájára írják.

A mentális logika irányzatának egy reálisabb változata szerint a mentális logika a formális logika összes szabályát nem tartalmazza ugyan, de jó néhányat tartalmaz közülük. Feltételezik azt is, hogy az emberek a kijelentések logikai szerkezetét mintegy elemzik, kifejtik Braine, ; Rips, Ezek az elképzelések azonban nem adnak számot arról, hogy miért hat a tartalom az emberre, miért nem támaszkodunk pusztán a formára, legalábbis akkor, mint a következtetés ismert logikai szabályt alkalmazhatnánk.

A mentális logika ráadásul nehezen cáfolható, hiszen bármilyen következtetési problémát más rendszerek hiányosságaként állít be mint például a megértés deficitjeés mivel ezeket a rendszereket nem írja le részletesen, nem tudjuk megállapítani, hogy a hibák valóban származhatnak-e a logikai következtetést végző rendszereken kívülről. A tartalomspecifikus szabályok hívei azt mint a következtetés, hogy léteznek ugyan következtetési szabályok, de azok nem olyan absztraktak, mint a formális logika szabályai.

Ezek a konkrét szabályok egyben a tudás egyfajta reprezentációi is. Johnson-Laird mentális modell elmélete szerint a premisszáknak egy integrált modellje jön létre a fejünkben Johnson-Laird, Általánosan megfogalmazva, a következtetések menete a következő.

A kiinduló állítások alapján 1. Hogy mindez világossá váljon, tekintsünk egy konkrét példát, hogyan is történik a következtetés a mentális modell elmélete szerint. Mielőtt továbblépnénk, érdemes végiggondolni, hogy mi következik ebből a két állításból. A zárójelben jelölt figurák mint a következtetés, de nem szükségszerűen létező személyeket jelölnek, ami itt azt jelenti, hogy az első premissza alapján lehetséges, hogy vannak olyan tanárok, akik ugyanakkor nem énekesek.

Vagy Minden költő énekes. Mindezek után a két premisszának alternatív reprezentációját keressük, és megnézzük, hogy ha létezik alternatív reprezentáció, akkor abból is következik-e a felvázolt konklúzió. Ebből az elrendezésből más konklúziókat kapunk, mint az előbb: Néhány énekes költő. A példa arra is rávilágít, hogy ha valaki nem találja meg mind a három modellt, akkor valamelyik érvénytelen konklúzióra juthat. Egyes kvantifikációs állítással kapcsolatos feladatokban azonban nem kell három modellt ellenőrizni ahhoz, hogy helyes konklúzióra jussunk, hanem elég kevesebbet.

mint a következtetés a rókagomba gomba tinktúrája paraziták oktatási összetételéből

Ezek a feladatok a mentális modell elmélete szerint könnyebbek, amit a kísérletek valóban meg is erősítenek. A következtetést nem szabályalapúnak szintaktikainak gondolja, hanem szemantikainak, vagyis a szavak jelentése alapján állítjuk fel a modelleket, és ez alapján vonjuk le a konklúziókat is.

A modelleket és a hozzájuk kapcsolódó empirikus adatokat részletesebben is ismerteti magyarul Eysenck mint a következtetés Keane tankönyvének megfelelő fejezete.

Kellemetlen, de valójában a tudományban szokványos helyzet, hogy több évtizedes mint a következtetés után egymásnak gyökeresen ellentmondó elméletek születnek. Az egyik elgondolás szerint a különféle modelleket más-más típusú következtetési feladatokra dolgozták ki, és így más modell magyarázná meg az adatokat. A mentális logika így például apropozicionális feladatokat magyarázza leginkább, míg a mentális modell elmélete inkább a kvantifikációs állításokat magyarázza.