Halhatatlan laposféreg

Lapos férgek az emberi kromoszómákban

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Ezt a szócikket be kellene dolgozni a Planaria szócikkbe.

lapos férgek az emberi kromoszómákban

A bedolgozás után ezt a cikket lapos férgek az emberi kromoszómákban kell, vagy — amennyiben a szócikk címe előfordulhat a keresésben — átirányítássá alakítani.

A megbeszélésbe a vitalapon kapcsolódhatsz be. A halhatatlan féreg egy laposféregfaj.

Angol kutatók megvizsgálták ezt a jelenséget, és úgy találták, hogy egyes laposférgek sejtjei nem öregszenek, vagyis az állat szinte örök életű. Aziz Aboobaker, a Nottinghami Egyetem biológus kutatója és munkatársai egy vegetatívan és egy ivarosan szaporodó alfajt vizsgáltak meg, és úgy találták, hogy bámulatos módon képesek a sérült testrészeiket regenerálni. Még primitív agyukat is újra tudják növeszteni, ha elpusztul. A kutatók ebből azt a következtetést vonták le, hogy a laposférgek testi sejtjei megtartják osztódási képességeiket anélkül, hogy romlana a génállományuk. A magasabb rendű élőlényeknél, és így az embernél is, a DNS kettős spirál nem másolódik tökéletesen.

A Nottinghami Egyetem Nagy-Britannia [1] kutatóinak sikerült kideríteni, hogyan képes egy laposféregfaj szembeszállni az öregedéssel és potenciálisan halhatatlanná válni. Az örvényférgek osztályába tartozó plenária-fajok már régen felkeltették a kutatók figyelmét korlátlan regenerációs képességükkel, mellyel sérült szöveteiket vagy akár elvesztett szerveiket pótolni tudják.

cdc giardia isolation

A kísérletek során a planáriák kétféle típusát vizsgálták: az egyik csoport szexuálisan, megtermékenyítéssel, a másik csoport aszexuálisan, egyszerű osztódással szaporodott. Mindkettő látszólag korlátlan regenerációra volt képes: sérülések esetén új izmokat, bőrt, sőt teljes agydúcokat is tudtak pótolni. Korábbi kutatások már kiderítették, hogy a genetikai információt hordozó kromoszómakat alkotó DNS-szakaszok végén található egy géneket nem tartalmazó teloméra -régió.

Ez a régió azonban minden egyes osztódáskor rövidül.

lapos férgek az emberi kromoszómákban

Az öregedés során a sejt addig képes további osztódásokra, amíg ez a szakasz túlságosan röviddé nem válik. További vizsgálatok során azt is sikerült megállapítani, hogy az osztódások során a gén aktivitása, illetve a telomerázenzim termelése drámai mértékben megnőtt, és ennek eredményeként az osztodással szaporodó planáriák képesek voltak a telomérák hosszát megőrizni.

lapos férgek az emberi kromoszómákban a bika szalagféregről

A szexuálisan szaporodó planáriáknál azonban kiderült, hogy bennük a telomérák hosszának megőrzését nem a teloméraenzim fokozott termelése tartja fenn. Ennek a mechanizmusnak a kiderítése még rejtély.

Uborkamagképű galandféreg (Dipylidium caninum) - csak egyszerűen