Dendritikus sejtek helmint,
Tartalom
- Orsofereg szekletben
- A pinworm férgek tünetei felnőttkorban
A Langerhans-sejtek LC a bőrben és kis számban a légzőszervi nyálkahártyában fordulnak elő, míg az intersticiális DC-k az emésztőrendszeri nyálkahártyák közelében, a Peyer-plakkokban, az M-sejtek közelében helyezkednek el.
A monocita eredetű DC-k feltehetőleg minden szövetbe eljutnak.
Dendritikus sejt
Ezek a sejtek — nagymértékű fagocitáló képességüknek köszönhetően — fiziológiás dendritikus sejtek helmint között folyamatosan dendritikus sejtek helmint környezetük anyagait, és telítődés után az így felhalmozott saját oldott molekulákat, apoptotikus sejteket, szöveti törmeléket a környező nyirokcsomókba szállítják. Ez a folyamat alapvető fontosságú a perifériás tolerancia kiváltásában és fenntartásában.
Gyulladási stimulusok és patogének dendritikus sejtek helmint felszíni és intracelluláris veszélyt érzékelő receptoraik Dendritikus sejtek helmint, NLR, citokin receptorok — l. Az aktivált DC-k a másodlagos nyirokszervekben válnak hatékony antigénbemutató sejtekké.
A különböző szövetekben a DC-ket érő molekuláris kölcsönhatások meghatározzák a sejtek aktivációs állapotát, funkcionális sajátságait és az immunrendszer egyéb sejtjeivel való kommunikáció lehetőségeit.
A konvencionális DC-k ezeknek az összetett funkcióknak a szolgálatában nem fehérjelebontásra, hanem antigén-bemutatásra specializálódtak. Az éretlen konvencionális DC-k makropinocitózisra és fagocitózisra is képesek.
Bakteriális termékek pl.
Antigénprezentáló sejt
TNF-α hatására ezek a sejtek a perifériás minden a körférgekről az afferens nyirokerekbe vándorolnak, és az ez alatt lezajló érési folyamat eredményeként lizoszomáik a mag köré csoportosulnak.
Az éretté vált DC-k felszínén megjelenik az MHC-II-molekulák zöme, a sejtek nyúlványossá válnak, és a sejtmembránban megjelennek a kostimulációs molekulák.
Mindezek eredményeként a DC-k hatékony APC-ként működnek, és képesek a nyirokcsomókon áthaladó naiv T-limfocitákat aktiválni. A DC-knek nincsenek speciális endocitotikus kompartmentumai, de a hagyományos organellumok tulajdonságait — sejttípustól függően — képesek módosítani. Az MHC-II-molekulák lizoszómából a sejtmembránra történő transzportját számos tényező szabályozza, ami a különböző DC-típusokban eltérő lehett.
Egér csontvelői DC-kben az újonnan szintetizálódó, MHC-αβ-Ii trimerkomplex — a Golgit elhagyva — a szekrotoros útvonalon át az endocitotikus organellumokba jut.
Így az éretlen DC-kben nagy mennyiségű antigén felhalmozására és lassú lebontására nyílik lehetőség, ami kedvez a sokféle stabil MHC-II-peptidkomplex kialakulásának.
Prezentáció plazmacitoid dendritikus sejtek által A plazmacitoid dendritikus sejtek pDC vérben keringő előalakjai pre-pDC morfológiai és fenotípusos sajátságaik alapján megkülönböztethetők a vérben található konvencionális DC-ktől lásd 3.
A sejtek titkai. Dr. Telek Géza. Semmelweis Orvostudományi Egyetem Klinika április
Ellentétben a mieloid eredetű DC-kkel, a pDC-k aktiváltsági állapotuktól függetlenül elsődlegesen a perifériás limfoid szövetekben koncentrálódnak, de megtalálhatók a tímuszban és a peritoneális folyadékban is. Aktiváció hatására dendritikus sejtek helmint gyulladás vagy a vírusfertőzés helyére vándorolnak, ahol nagy mennyiségű I.
A pDC-k számos internalizáló receptort fejeznek ki, így pl. A pDC-k azonban fagocitózisra nem képesek, szerepük elsősorban az endogén, virális peptidek bemutatása, de exogén peptidek prezentálására is alkalmasak.
Navigációs menü
Az aktivált pDC-k más sejtekhez képest százszor, ezerszer nagyobb mennyiségű citokin szekréciójára képesek. A nagy mennyiségű IFN-α számos sejttípus osztódását gátolja, de befolyásolja a dendritikus sejtek helmint DC-k differenciálódását, fokozza keresztprezentáló aktivitásukat, és ez által a citotoxikus T-limfociták aktivációját is. A pDC-k granzim-B-enzimet is termelnek, amely más perforint termelő sejttel együtt citolitikus aktivitást fejt ki.
Introducción a la inmunología humana - Clase 6: PROCESAMIENTO ANTIGÉNICO, CÉLULAS DENDRÍTICAS
Kulcsszerepük van a vírusok és más patogének, valamint a tumorok elleni immunválasz szabályozásában, emellett szerepet játszanak egyes betegségek SLE, MS patogenezisében is.